A héten ülésezett a szekszárdi közgyűlés. Néhány fontosabb témáról még beszámolok majd, de most először egy örömhír álljon itt, legalábbis egyes képviselők számára kellemes hír. A kormánypárti képviselők megszavazták a határozatot, miszerint Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a kínai Dinghai város polgármesterének meghívását és június 7. és 14. közötti időtartamra az alábbi személyeket delegálja a kínai utazásra:

Horváth István polgármester

Ács Rezső alpolgármester

Máté Péter képviselő

Horváth Kálmán képviselő

Kővári László képviselő

Dr. Fajszi Lajos képviselő

Dr Kiss Natália tolmács

A kinti tartózkodásról a meghívó fél gondoskodik, az utazás költségeit, mintegy 1,5 millió forintot a szekszárdi önkormányzatnak kell állnia. A közgyűlésen megkérdeztem, hogy mi indokolja a szokatlanul népes, hat szekszárdi képviselő úrból és egy tolmácsból álló delegáció küldését. Azt a választ kaptam, hogy részt fognak venni egy kereskedelmi konferencián is, ahol nyilván sok feladatuk lesz és így meg tudják osztani egymás között a fontos tárgyalásokat. Ezt sajnos azért tudom nehezen elképzelni, mivel a fenti urak közül egyik sem beszél sem angolul, sem kínaiul. Így amíg Dr Kiss Natália angol tolmács egyikőjük tárgyalását fogja fordítani, addig a többiek sajnos csak mosolyogni és hajlongani tudnak majd. Tehát vagy több tolmácsot kellene küldeni, vagy kevesebb képviselőt. Vagy talán csak tolmácsokat...

A delegáció összetételével egy másik okból is nehéz egyetérteni. Az előterjesztés és az általában előadott kommunikáció ugyanis a látogatástól igazán egyetlen hasznot vár: fantasztikus lehetőségeket lát a szekszárdi borok és a helyi mezőgazdasági termékek dél-kelet kínai exportjában. Azonban ebben az esetben célszerű lenne borászokat delegálni politikusok helyett. Tanulhatnánk akár kínai barátainktól. Dinghai városából ugyanis tavaly járt Magyarországon (két napot Szekszárdon is eltöltött) egy szintén hét fős delegáció. Ennek a vezetője is a polgármester volt, a többiek azonban üzletemberek, kereskedők, vállalatigazgatók voltak. Okosabbnak tűnik az az arány, mint a mienk...

Az is igaz, hogy a 1.5 millió forint nem tűnik soknak hét fő részére egy egy hetes dél-kelet kínai utazásért. Azonban ha az elmúlt években a gazdasági alpolgármesterrel úrral megvívott és rendszerint elvesztett csatáimra gondolok, akkor dühös is vagyok. Legtöbbször hiába kértem néhány tízezer forintot pl egy-egy járda vagy pad felújítására .Néhány éve alig hittem volna, hogy nem fogok tudni néhány százezer forintot "kilobbizni" egy kutyafuttató megépítésére a városban ezért ígértem meg nagy magabiztosan a választókörzetemnek. Ha hét helyett három ember utazna, az kb 900 ezer forint megtakarítást eredményezhetné.

Akik szerint viszont a fenti sorok mégis a demagógia fogalmába tartoznak, azok nyugodtan kívánjanak élményekben teli kellemes és üzleti sikerekben gazdag utat a Kínai Tenger partjára a polgármester úrnak, az alpolgármester úrnak és a képviselő uraknak akár az itteni kommentekben, akár a Facebookon. De ezt június 6.-ig megtehetikmegtehetik azok is, akik szerint a Szekszárdi Hétköznap legújabb bejegyzése nem demagóg.

dr. Hadházy Ákos

Sajnos az ellenzékiségből kényszerűen adódik, hogy a Szekszárdi Hétköznap hangvétele legtöbbször negatív. A "testvérlap", a Szekszárdi Vasárnap viszont a kommunista diktatúrát idéző propagandalappá fokozódott le az utóbbi években, különösen az utóbbi hónapokban. A vezető politikusok mindig hajlamosak önajnározásra, ez ha nem is jó, de érthető dolog. Az azonban mélyen elítélendő, hogy a város polgárainak pénzéből fenntartott lap a legkisebb mértékben sem ad teret a kritikus  véleményeknek. 

A legutóbbi lapszámban most épp Ács Rezső gazdasági alpolgármester jelentette büszkén, hogy minden a legnagyobb rendben folyik a városban. Pedig  valójában gondok is akadnak bőven. A  friss hatszázmilliós hitelből a közelgő választásokra drágán felújított néhány útszakasz és járda aszfaltja nem takarja el az igazi bajokat.  A legnagyobb gond a munkahelyek hiánya.  Az összes többi csak részkérdés.

A választások előtt két dolgot  mindenki ígért: több munkahelyet és magasabb béreket. A munkahelyek hiánya Szekszárdon különösen aggasztó. Nem csak a munka nélkül maradtak számára rossz a helyzet, hanem a még munkával rendelkezők számára is. Ugyanis a  munkát máshol keresők, elvándorlók nem az itteni üzletekbe mennek majd vásárolni, az iskolákban kevesebb gyerek lesz, a hivatalokban pedig kevesebb ügyfél: ez megint tovább csökkenti a szükséges dolgozók számát.  A kérdés még szomorúbb amiatt, hogy ami van, az is leginkább állami munkahely (önkormányzat, iskolák, kórház, hivatalok), amely nem a magas bérekről híres. Arról viszont már nem esett szó a kampányban, hogy hogyan lehet javítani a helyzeten.. A választások idején a politikusok szeretik azt a képzetet kelteni, hogy ez csak akarat kérdése. Nyolc éve a polgármesterjelölt kétezer új munkahelyet ígért Szekszárdon, 4 éve a miniszterelnök-jelölt pedig egymilliót az országban.

Az ellenzéki politikus nagyon fontos feladata, hogy rávilágítson hibákra, leleplezzen visszaéléseket. De ugyanilyen fontos, hogy azt is elmondja, mit tehet, mit kell tennie egy munkáját komolyan vevő politikusnak ahhoz, hogy ne csak a közmunkahelyek száma növekedjen, hanem a valódi munkahelyek száma és a munkabérek összege is. Az országos politikának három fő teendője van: csökkenteni kell a munkabérekre rakódó járulékokat és adókat, kiszámítható politikával kell tervezhetővé tenni a vállalkozásokat és minden lehetséges eszközzel az oktatásba fektetni, hogy évek múlva egyre keresettebb tudással bocsássák ki az iskolák a fiatalokat. Egyszerű és világos három pont ez, mégis olyan fájdalmasan nem csinálja senki sem...

De mit tehetnek a helyi önkormányzatok politikusai? Az országos politikánál kevesebbet, de mégis sokat.

1) Megteremthetik a vállalkozásoknak szükséges feltételeket. Ezen a téren Szekszárdon az utóbbi 25 évben egyetlen valódi lépés történt csak, 2006-ban európai uniós pénzekből 40 hektáros ipari parkot alakítottunk ki. Ez pozitívum, az azonban már nem az, hogy ennek a kicsi területnek csak mintegy felét tudtuk 8 év alatt kihasználni, fele még mindig üres. Nehéz megítélni, hogy ennek milyen mértékben oka a válság vagy mennyivel lehetett volna sikeresebben tárgyalni, pl. sok dolgozót alkalmazó üzem esetén a területeket megfelelő garanciákkal, kedvezménnyel eladni.   Mégis a nyolc év egyik legnagyobb mulasztásának tartom, hogy ennek a beruházásnak a folytatása teljesen elmaradt. Az iparvágány bevezetésére is kaphattunk volna uniós forrást, valamiért azonban nem éltünk vele. Remélhetőleg nem azért, mert valakinek a közúti szállítás a jó üzlet. Az, hogy még vannak üres területek, nem jelenti azt, hogy nem lenne célszerű az ipari parkot bővíteni. Az igazán komoly üzemeknek ugyanis ezek a méretek nem elegendőek. Volt pl. olyan nagyon komoly új beruházás, ami azért keresett magának Szekszárd helyett másik helyszínt, mert nem tudtunk megfelelő méretű területet felajánlani.. Iparvágány és ipari park bővítés helyett azonban szökőkutakat és egy túlméretezett piacteret építettünk a rendelkezésre álló európai pénzekből

2) A "vállalkozások segítését" alapvetően rosszul értelmezi a gazdasági városvezetés. Egyetlen módon "segítettük" a vállalkozásokat: 2009-ben 200 millió forint óvadékot adtunk Süveges Árpád, a polgármester úr üzlettársának cégének. ( A hitelt nem fizette vissza, a pénz azóta sem került meg) Ha ehelyett meghirdetjük, hogy megfelelő feltételek mellett minden új munkahelyet támogatunk mondjuk egymillió forinttal, akkor rögtön nagyobb eséllyel kerülhettünk volna kicsit közelebb a polgármester úr 2006-os kampányában ígért 2000 új munkahelyéhez.

Felelős politikus azonban leginkább úgy segíti a vállalkozásokat, hogy csökkenti azok adóterhét vagy legalábbis igyekszik nem növelni azokat. Ezzel szemben ingatlan-és telekadó formájában 2013-ban mintegy 300 millió forintot vett  el a város a vállalkozásoktól. 

3) A helyi politikában is meg kell említeni az oktatás szerepét, bár mostanában már mentegetődzve: a korábban önkormányzati iskolákat ugyanis államosították. Így a helyi politikus már csak a szavát emelheti fel az oktatás színvonaláért, a tanárok megbecsüléséért és - a munkahelyek szempontjából különösen fontos módon- azért, hogy a szakiskolákban olyan szakmákat és olyan színvonalon tanítsunk, hogy az ott végző fiatalok versenyképes, hasznos és szükséges tudást kapjanak. Ismét fontos hangsúlyozni: az oktatás javítása a legfontosabb feltétele a több munkahelynek és a magasabb béreknek, de ha most varázsütésre megváltoztatnánk mindent jó irányba, akkor is hosszú évek telnének el, amíg a munka gyümölcse beérik.

A politikai korrupció vagy a politikus ostobasága mindenkinek fáj, még a kutyáknak is. Az összefüggés a rossz  politikusi döntés és a fejét őrülten rázó, földhöz dörzsölő, nyüszítő, vagy éppen gennyes tályog miatt sántikáló kutyusok között néha egészen egyértelmű. A Szekszárdi Hétköznap mai cikkében erre a kapcsolatra szeretnék rávilágítani.

Az összefüggés oka az egérárpa (Hordeum murinum) nevű fűféle, illetve annak kalászának egy darabkája, a toklász. Akinek nincs kutyája, az onnan ismerheti ezt a növényt, hogy gyerekkorában ezt dobálta a társai hajába. Felnőttként pedig úgy ismerjük, mint azt a fűfélét, amelyik kikalászolása leginkább mutatja, hogy egy város rendetlen, nem nyírják elég rendszeresen a füvet. A kutyák számára a toklász viszont egy alattomos ellenség. Ugyanis amikor a kalász kicsit megszárad, szétesik. A nyílhegy formájú növényi részecske pedig beleakad az állat szőrébe , majd gyakran belefúródik az állat testébe. Mint ahogy a nyíl hegye is csak egy irányba tud haladni, a toklász is csak befele furakodik. Leggyakrabban a hallójáratba mászik be, hirtelen nehezen elviselhető, kellemetlen fájdalmat okozva. Sajnos bejuthat a szembe, az orrjáratokba, a bőr alá is. Gyakran okoz az ujjak között nehezen gyógyuló tályogokat. Az eltávolításukhoz legtöbbször bódítani, altatni kell a kutyust, ami természetesen némi kockázattal is jár. A dobhártya vagy a szaruhártya sérülése esetén, vagy az orrjáratból nem eltávolított toklász esetén komolyabb bajok is lehetnek a kellemetlenségen kívül.

Védekezni nehéz ellene, toklászos időszakban a tulajdonosok néha bugyit húznak a kutya fülére, de ez csak a fület védi. Egy igazán jó módszer van a védekezésre: a füvet gyakran kell nyírni, mielőtt az egérárpa kalászai megjelennének. Ezt a saját kertben mindenki megteheti, de közterületen ez a város feladata. A várost pedig politikusok irányítják. Sajnos Szekszárdot most éppen vagy korrupt, vagy ostoba politikusok. A kijelentés súlyosnak és első hallásra demagógnak tűnhet, de a fűnyírás helyi intézésének példájára egyszerűen logikailag csak ez a két lehetőség adhat magyarázatot. Megpróbálom elmagyarázni, hogy miért.

A tény, amiről a Szekszárdi Vasárnap nevű "testvérlap" elfelejtett tájékoztatni: a hónap elején a polgármester úr újabb öt évre, összesen 550 millió forintért, azaz évente 110 millióért aláírta a kertészeti munkákra, fűnyírásra a budapesti Lián KFt-vel a szerződést. A "választás" - sajnos szokás szerint- egy ajánlatból történt. Mint ahogyan 2007 óta minden alkalommal, most is  egy pályázó volt, a Lián Kft, aki mindig nyer is a "versenyben". Az eljárás ellen sokszor tiltakoztam, kormánypártiként a frakción belül, most ellenzékiként nyilvánosan. Két okból. Az egyik az, hogy ezért a pénzért nem vágják elégszer a füvet. 4-8 alkalmat vállalnak (a központban nyolcat, kintebb kevesebbet) , ami kevés.  Így pedig rendetlen lesz a város és a toklászok is elszaporodnak.

A másik ok gazdasági. Egyrészt kérdés, hogy miért kell ezt a munkát mással, budapesti céggel végeztetni. A fűkaszálás és lombgereblyélés nem egy olyan speciális feladat, amihez speciális tudás kellene. A városnak amúgy is van saját főkertésze. A város tud saját cégeivel szemetet elszállítani, ivóvizet szolgáltatni, diákétkeztetést adni, sőt a csütörtöki közgyűlés úgy döntött, hogy mostantól a temetők fenntartását, a halottak hűtését is a város saját vállalkozása, a Vagyonkezelő Kft végzi majd. De füvet azt nem tud nyírni, hanem elég sok pénzért odaadja a budapesti Lián Kft-nek. A kiírás eleve nekik kedvez, hiszen olyan referenciákat követel, hogy ha egy cég eddig csak Szekszárdnál kisebb városban dolgozott, az nem indulhat. Egyébként  Pakson, Baján, Kalocsán, Kaposvárott stb a városok saját maguk kaszálják a füvet, nálunk viszont valamiért más "kaszál". Ez eddig is ésszerűtlennek tűnt.

 A legutóbbi közgyűlésen azonban kaptunk egy beszámolót a közmunka programról.Megtudtuk, hogy tavaly tavasztól őszig 70 közmunkás dolgozott Szekszárdon. Ez a városnak 7 millió forintba került, a többit (még 16 milliót) az állam fizette. A 70 ember  7 millió forintunkért bőven elláthatná a szükséges feladatokat. Így lehetőség lenne jóval gyakrabban is vágni a füvet a mostaninál. Ehelyett 110 millió forintot fizetünk egy magáncégnek, hogy az 18 emberrel kaszáljon, ritkán. A közgazdaságilag nehezen védhető dologra pedig az teszi fel a "koronát", hogy -ha már mindenképpen mással akarunk dolgoztatni-  ismét egy jelentkezőből "választottunk" egy 550 millió forintos megbízásnál. Nagy árverseny lehetett...

Ennek az eljárásnak egészen egyszerűen csak két magyarázata lehet. A szekszárdi döntéshozó vagy korrupt vagy ostoba volt. Vagy azért nem volt kíváncsi másik ajánlatra, mert egyéni érdekeknek akart kedvezni, vagy azért, mert nem tudja azt az alapvető piaci szabályszerűséget, hogy a verseny árcsökkentő hatású lehet. Nem tudom, melyik a nagyobb baj. Az viszont biztos, hogy ez egy jó példa arra, hogyan tudja egy rossz politikusi döntés az ember  a kutya mindennapi életét megkeseríteni. Hiszen ha olcsóbban, többször nyírathatnák a füvet, akkor nem adnánk esélyt az oly sok állatnak szenvedést okozó toklászoknak. De így  újabb öt évig marad a bugyi a fejre...

dr.Hadházy Ákos

Csütörtökön rendes havi közgyűlést tartott Szekszárd önkormányzata. A kiküldött napirendek között - a működési szabályzatnak ellentmondva - nem szerepelt az ingatlan-és telekadót megszüntetését javasló képviselői indítványom. Ügyrendi észrevételem után a polgármester úr mégis szavaztatott a javaslatról. A fideszes képviselők leszavazták az előterjesztést. Érdemes tudni, hogy az ún. önálló képviselői indítvány még nem egyenlő a határozattal. Ha a testület elfogadta volna, csak arról döntött volna most, hogy tárgyalni fogunk az adók megszüntetéséről és a költségvetés átírásáról. A kormányoldal azonban erre nem mutatott hajlandóságot. Ennek ellenére az interpellációk során alkalom nyílt a téma megvitatására is.

Az interpellációban  ismét elmondtam a tényt: az állam által átvállalt adósságokra jutó éves törlesztőrészlet jelentős, 300 millió forintos kiadáscsökkenést jelent. Ennek ellenére nem szüntettük meg vagy csökkentettük a 2012-ben bevezetett ingatlan- és telekadókat, melyek 400 millió forint bevételt jelentenek. Azt kérdeztem a gazdasági alpolgármester úrtól, hogy mi ennek az oka? A kiadások nőttek-e ennyivel, vagy a bevételek csökkentek?

Kifejtettem, hogy véleményem szerint ez utóbbiról van szó. Szekszárd város lakosai és vállalkozói az ingatlanadóból és a telekadóból finanszírozzák az állami megszorításokat és a rezsicsökkentés vízdíjat és szemétszállítást érintő részét Ugyanis 2013-tól az állam elvonja városunktól a gépjármű adóból befolyt összeg 60 százalékát, mintegy 170 millió forintot. Ennél kevésbé látható, de mégis egyértelmű negatív hatása van városunk költségvetésére a rezsicsökkentésnek. A város tulajdonában áll ugyanis a Vízmű és a hulladékszállítást végző Alisca Terra Kft. Ezek a cégek nem csak Szekszárdon, hanem számos más településen szolgáltatnak, így a korábbi évek nyereségéből évente mintegy 100 millió forint osztalékot fizethettek városunknak. 2013-ban Ács alpolgármester úr még lelkesen számolt be arról, hogy a város cégeinek bevétele 10 százalékkal nőtt 3,6 milliárd forintra, az osztalék kissé csökkent 80 millió forintra. ( www.magyarhirlap.hu/nott-a-szekszardi-onkormanyzati-cegek-arbevetele )

A rezsicsökkentés évében azonban ez a nyereség meg fog szűnni, vagy akár veszteséggé is fog alakulni. Az állam által elvont összegek mellett ennek a veszteségnek a kompenzálására is kell az ingatlanadó. Ügyes trükk ez, csak nem tisztességes. Válaszában az alpolgármester úr ezt nem tagadta, csak azzal érvelt, hogy a rezsicsökkentés minden szekszárdinak jó. Ez igaz, azonban ha figyelembe vesszük, hogy a Vízmű és az Alisca Terra számos más településen szolgáltat, akkor elmondható, hogy a szekszárdi ingatlanadóból fizetik ezen települések vízdíj és szemétdíj csökkentését is. Ráadásul a víz - és szemétdíj csökkentésén a szekszárdiak által nyert összeg jóval kevesebb, mint az ingatlan- és telekadó együttes összege. 

A trükk tehát az, hogy míg dicsekedhet az állam, hogy átvállalta az adósságunkat, az így megspórolt éves kiadást elveszi a gépjárműadókkal, míg az adókból ezen felül megmaradt összeggel kell kipótolni cégeink rezsicsökkentésből adódó veszteségeit. (Mint az okos leány: a kormány ad is ajándékot, meg nem is - csak ez most nem egy mosolyogni való huncutság és nem mi adtuk a feladványt...)

Ennek ellenére a lakosság és a vállalkozások terheinek csökkentése érdekében továbbra is fontosnak és -mivel az adósságterhek megszűntek - etikusnak tartom az adók megszüntetését. Ennek fedezete lehetne a város megreformált közbeszerzési rendszere. Mint már sokszor említettem, tavaly 20-ból 9 alkalommal egy pályázóból "választottunk" szolgáltatót.Legutóbb például 500 millió forintos keretszerződést kötöttünk az útfelújításokra. (Erről a témáról később még beszámolok) Nem nehéz belátni, hogy versenyhelyzetben a több ajánlat nagy valószínűséggel árcsökkentő hatással bírt volna. Ez egy elég egyértelmű közgazdasági evidencia. Ha a jövőben a közbeszerzési szabályzatunkat úgy írjuk át, hogy ilyen egyszereplős butaság ne forduljon elő, vagy egy ajánlat esetén eredménytelenség miatt újra kiírjuk a közbeszerzést, azzal sok pénz megspórolható lehet. (Ha pl az útfelújítás 500 milliós  költségét nem egy ajánlattevőből választottuk volna ki, hanem valódi versenyben más ajánlattevőt is választhatunk, ha csak 10 százalékkal kevesebbért dolgoztatnánk, csak ez az egy tétel 50 millió forint megspórolását jelentené. Emlékeztetőül: az ingatlanadóból a lakosság 100 millió forintot, a vállalkozások 300 milliót fizetnek évente)) Legalábbis meg kellene próbálni...

Komoly, 100 millió forintos nagyságrendű megtakarítási lehetőség lenne, ha a közmunkásainkat okosan foglalkoztatva a kertészeti munkákra vagy az intézményeink takarításánál alkalmaznánk ahelyett, hogy ezeket a munkánkat külső vállalkozóknak adjuk át. A közgyűlés témája volt egyébként a város közmunkásairól szóló beszámoló, erről is szeretnék a közeljövőben tájékoztatni.

Összefoglalva tehát a csütörtöki Közgyűlés tanulsága az volt, hogy a várost vezető kormányoldal nemcsak hogy  nem támogatja az ingatlan -és telekadó megszüntetését, de a róla lefolytatandó vitát is elutasította. 

Végül hagy mondjam el, hogy osztom Róna professzor véleményét: az ingatlanadó nem ördögtől való dolog, ha annak célja az igazi luxuskiadások "kordában tartása". A szekszárdi rendelet azonban nem erről szól: átlagos lakások is komolyan adóznak és sok vállalkozót is komolyan súlyt ez a sebtében bevezetett adónem. Bevezetése csak addig volt indokolt, amíg a jelentős méretű, és a forint romlása miatt még nagyobbra duzzadt devizahiteleink törlesztése miatt ez elkerülhetetlen vol

  dr Hadházy Ákos

A tényeket pár hete már közzétettem a Facebook oldalamon, azonban azóta is tudomásomra jutott néhány dolog, másrészt van itt annyi tanulság, hogy arra több cikk is kevés lenne...

A tény látszólag örvendetes: uniós támogatásból ( TÁMOP 3.1.3-11/2-2012/9) "tudományos laboratóriummal" bővült az I. Béla gimnázium (csakúgy, mint néhány éve a Garay gimnázium is).

A kicsit talán nagyzó elnevezés egy kémia-fizika tantermet takar (lásd a nyitóünnepségről készült képen). Ehhez két meglevő termet kellett összenyitni, a nyílászárókat kicserélni, egy öltözőt és egy szertárat leválasztani, linóleumpadlót lerakni, dizájnos asztalokat és székeket berakni, az asztalokhoz gázvezetéket, konnektorokat és vizet vezetni, valamint egy elszívóberendezést beépíteni. Az átalakítás érintett alapterülete 155 nm. A bútorokkal együtt az átépítés 45 millió forintba került, bútorok nélkül kb 39 millióba. Ez így négyzetméterenként 250 000 forint, amennyiből egy üres területen egy szép új házat fel lehetne építeni.

Ez sok, nagyon, de nem ez az igazán nagy baj, hanem az a lista, ami az előbb említett költségen felül a tanterem ürügyén elköltött pénzekről szól. Amikor a Facebook-on kiraktam a lista egy részét, egy kommentelő némi populizmussal vádolt meg. Talán nem fog neki tetszeni, de az összegek mellé beírom, hogy az adott pénzmennyiségért egy pedagógus hány évet dolgozik (a havi nettó 155ezer forint pedagógusi átlagbérrel számolva). Ennek oka azonban nem a tanárok hergelése, hanem annak szemléltetése, hogy a  megadott feladat feltételezett munkaóra-igénye ill. anyagköltsége mennyire nincs arányban a kifizetett pénzekkel

 1) Közbeszerzési tanácsadás: 6,3 Milló ft (3,3 év, azaz 825 munkanap pedagógusi munkabére). A kifizetés a nagyságrend mellett még két ok miatt is aggályos. A Provital Kft amúgy is szerződésben áll Szekszárddal, az összes közbeszerzést ő írja ki. A közbeszerzések kiírásánál pedig használható a copy-paste üzemmód, mivel ilyen labor pályázatból több tucat valósult meg az országban. Így még kevésbé érthető, hogy miért kellene 3,3 évet dolgozni egy ilyen közbeszerzés tanácsadásával

2)Tervezés és műszaki ellenőrzés 1,8 Millió forint (1 év, azaz 250 munkanap pedagógusi munkabér)

3) "IKT eszköz" és szoftver: 17,9millió forint (10 év, azaz 2500 munkanap pedagógusi munkabér) (ez 2 darab intelligens táblát, 2 sima táblát, egy 40 fős szavazó rendszert ?!!!!, egy projektort és 4 laptopot jelent)  Az interneten pillanatok alatt elérhető árlisták alapján az összeg legalább kétszer több lehet az indokoltnál.

4) Megvalósíthatósági tanulmány : 5 Millió forint ( 2,8 év, azaz 700 munkanap pedagógusi munkabér !) Arcpirító összeg, szintén gondolni lehet a copy-paste használatára, hiszen a projekt nyilvánvalóan ugyanúgy "valósítható meg" Szekszárdon, mint mondjuk Vecsésen vagy Békéscsabán

5)Pedagógiai szakmai koncepció készítése : 6.5 Millió forint ( 3.6 év, azaz 900 munkanap pedagógusi munkabér!) Jól hangzó, de érthetetlen tétel: a kísérletek megtalálhatóak az adott tankönyvekben. A copy-paste itt is említendő: feltételezem, hogy pl a sósav és a cink reakcióját ugyanazon pedagógiai koncepció felhasználásával lehet bemutatni Szekszárdon, mint mondjuk Budapesten vagy Kiskunhalason

6) Multimédiás bemutató csomag: 20 millió forint (11 évi, azaz 2750 munkanap pedagógusi munkabér) A kiírás szerint ez 100 kísérlet elvégzését, leírását és videóra rögzítését jelenti. Ezek a kísérletek nem ördöngösségek, feltételezhetően egy óra alatt mindegyik elkészül, így 200ezer forintos órabérrel dolgozik a nyertes pályázó. Szerződést kötöttünk ezen felül egy digitális tananyagra is 20 millió forintért, amely a "kémia, biológia, fizika tantárgyak közül legalább egy évfolyam tananyagát öleli fel"

7)  Működési költségek (papír, telefon, hatósági díjak) : 4,8 Millió forint ( 2,7 év, azaz 675 munkanap pedagógusi munkabér) Az összeg nagyságát érzékelteti, hogy 4,8 millió forintból minimum 480ezer fénymásolt A4-es papírlap illetve 3200 órányi (133 nap folyamatos beszélgetés...) telefonköltség (25 forint/perc díjjal számolva) fizethető ki. A hatósági díj elenyésző (50-100ezer forint) lehet egy ilyen átalakításnál.

8) Admin modul, elektronikus dokumentálás :15,5 millió forint (8,6 év, azaz 2150 munkanap pedagógusi munkabér!) Ez egy szoftver. Célszerű itt informatikusi munkabérekkel is számolni. 600ezer forintos bruttó informatikusi bérrel számolva is 2,1 munkaév, azaz 575 munkanap (!) kell a kiírók logikája szerint egy olyan szoftver elkészítéséhez, amelyik arra való, hogy a tanterem foglaltságának beosztása elkészíthető ill. nyomon követhető legyen, valamint a tanteremben elvégzett kísérletekről videó készülhessen, ami egy honlapon megtekinthető legyen. Egy ilyen "agyafúrt" program elkészítéséhez a 2,1 munkaév rendkívül soknak tűnik, különösen a már többször említett tényt, hogy ilyen tanterem nagyon sok iskolában létesült

9)  Projektmenedzsment:14 millió forint (7,8 év azaz 1950 munkanap pedagógusi munkabér). A szekszárdi tanterem kialakítását levezénylő személy/kft annyi pénzt kap, amennyiért egy tanár átlagosan 7,8 évig (1700 munkanapot) dolgozik. No comment.

10) Nyilvánosság, marketing, bemutató nap : 16 millió ft !!! (8,8 év, azaz 2200 munkanap pedagógusi munkabér) . Ez a tétel számomra talán a legelfogadhatatlanabb. A kiírás szerint a nyertes kft-nek le kell bonyolítani egy a) megnyitót 50-80 szaktanárral (a kép tanulsága szerint nem voltak ennyien, a képen a polgármeste, a hivatal dolgozói, iskolaigazgatók, az építő cég emberei és többek között a SZekszárdi Vízmű igazgatónője láthatók) és 3-5 előadóval (a beszámolók szerint ezek Hoffman Rózsa, Horváth István és a KLIK helyi igazgatója voltak) catering: állófogadás+ kávé, pogácsa b) 2 műhelykonferenciát 2*70 fő résztvevővel, 3-5 előadóval catering: kávé, pogácsa, büféebéd c) nyílt nap bemutató órákkal érdeklődő szaktanároknak (catering: pogácsa, gyümölcs) d) nyílt nap bemutató órákkal kisiskolások számára (catering: gyümölcs, üdítő)  e) 2 nyílt nap a főiskolás hallgatók számára (catering:kávé, pogácsa, gyümölcs). A valódi költségek becsülhetőek: az első két tétel esetén egy lakodalmi ellátás esetén (cigányzenével és éjféli töltött káposztával  együtt...) számolhatunk 10000 forint/fő költséggel, ez -ha valóban voltak ennyien, ami a képek alapján kérdéses- akkor 2,2 millió forint. A többi esemény látogatottsága csak becsülhető, de ha a nyílt napokon a termek tömve vannak, akkor is nehéz elképzelni 500 főnél több látogatót. Ha egyenként megesznek 1000 forintnyi pogácsát és gyümölcsöt, akkor 500ezer forintos költség számolható. Ezen kívül a kiírás meghívók kiküldését, 2 nagy tájékoztató tábla legyártatását és három nyomtatott  és tíz on-line sajtómegjelenést tartalmaz...

Mint azt többször említettem, a fenti tételeket sajnos  sokszorozni kell, mert sok városban történt hasonló "kaliberű" fejlesztés. Az összegek sajnos büntetőjogi kérdéseket is felvetnek véleményem szerint, bár a minapi stadionavató VIP páholyának egyik prominensét nézve ez kétséges... Azonban a jelenség nem emiatt a legkárosabb, hanem két dolgot kell átgondolni.

A közelgő európai választások is adják az aktualitását annak a fontos kérdésnek, hogy mennyire hasznosan költjük el az onnan érkező ezermilliárdokat. Ezeknek a pénzeknek van haszna, hiszen ezek nélkül nyilvánvalóan nem azon vitatkoznánk, hogy egy vagy két százalékkal növekedünk (a világ átlagától persze lemaradva), hanem hogy mennyivel csökkenünk...Azonban ahogyan a fenti példa mutatja, ennek a pénzhegynek van egy óriási veszélye: a vállalkozások között kontraszelekciót okoz. Az egymással versengő vállalkozások közül ugyanis nem az lesz a nyertes, aki szorgalmasan, tisztességesen, mindig megújulásra, innovációra törekszik, hanem aki kapcsolati tőkével vagy korrupcióval ilyen mesés uniós kifizetésekre tesz szert. Ez pedig az egész ország versenyképességét rontja és országunk folyamatos leszakadásához vezet. Ezért olvashattunk olyan komoly közgazdászi publikációt, aki szerint az uniós pénzeket úgy költhetnénk el leghasznosabban, ha összehordanánk egy nagy kupacba és elégetnénk. Ekkor a vállalkozásaink közül tisztességes versenyben emelkedhetnének ki a valóban rátermettek.

Meg kell említeni egy téveszmét is. Az, hogy az uniós pályázatokban ilyen nevetséges, kamu teljesítések szerepeljenek, nem a "brüsszeli technokraták" kívánsága, még kevésbé a német adófizetőké, akik ennek nagy részét szponzorálják. Az, hogy egy ilyen pályázat kiírásába mi kerül bele, az itthon dől el. A mindenkori kormánypárti politikusok szólhatnak bele, hogy az uniós pályázatok miről szóljanak. Most éppen a trafikügyet kitaláló és lebonyolító Lázár államtitkár alá tartozik a döntéshozatal. A téveszmékkel ellentétben mi magunk döntjük el azt is, hogy pl ipari parkok helyett díszterekre és szökőkutakra költjük-e el ezeket a pénzeket

A "tudományos laborok" másik rendkívül káros következménye lehet, ha úgy érezzük: ezzel mindent megtettünk a természettudományos oktatás felvirágoztatásáért. Riasztóan alacsony a fizika és kémia szakos tanárnak jelentkező hallgatók száma és félő, hogy ezen a "tudományos laborok" sem fognak segíteni. Ahhoz, hogy az a diák, aki felismeri ezeknek a gyönyörű, izgalmas és létfontosságú tantárgyaknak a szépségét, a kutatói, orvosi vagy mérnöki pályák helyett a tanári pályán is elgondolkodjon, a sokmilliós közbeszerzési tanácsadásokkal, pedagógiai koncepciókkal, sokmilliós állófogadásos megnyitókkal, sokmilliós megvalósíthatósági tanulmányokkal és projektmenedzsmenttel "okosított" tanteremépítésnél jóval-jóval többre van szükség. Frázis, de kökemény igazság: csak az oktatásba fektetve minden erőnket várhatjuk, hogy 10-15 év alatt a munkabérek felzárkózzanak a nyugati bérekhez. Ezek a lopás határait feszegető összegek  a valódi befektetésektől veszik el a pénzt- és ez súlyos bűn.

dr.Hadházy Ákos

A közgyűlés egyik napirendje egy beszámoló volt, amit a Polgármesteri Hivatal pénzügyesei készítettek a helyben, a városban kivetett illetve a városban beszedett adókról. A 2013-ban befolyt adók összege:

* ,** : a két adónemet 2012-ben vezette be a város, az adatok a "részévre" eső , de 2013-ban megjelenő számokat is tartalmazzák. Az ingatlanadó esetében ez 70 millió, a telekadó esetében ez 30 millió forint volt, a valós 2013-as bevételek ennyivel kevesebbre rúgnak

Látható, hogy 2013-ban az ingatlan- és telekadóból mintegy 400 millió forint bevétele volt Szekszárdnak. Az adó kiszabásakor Ács Rezső gazdasági alpolgármester úr elsősorban a várost illetve a város tulajdonában álló cégeket (Aliscaterra, Vízmű, Diákétkeztetés) terhelő adósságot jelölte meg indokként. A korábban felvett hitelek törlesztése ugyanis esedékessé vált, a költségvetési koncepció 2013 évre 340 millió forint törlesztőrészletet ütemezett be, a város vállalkozásai által felvett hitelek törlesztőrészletei pedig mintegy 250 millió forintra voltak tervezhetőek (A város is devizahitelben adósodott el, ezért lettek ilyen ijesztőek ezek az összegek, amiket egyébként csak mostantól kellett volna elkezdeni fizetni)

Történt azonban egy komoly esemény, amiről "testvérlapunk", a Szekszárdi Vasárnap is diadalmasan beszámolt. Az elmúlt évben az állam átvállalta városunk adósságait, és szó van arról, hogy esetleg a cégeinket terhelő terhektől is megszabadulhatunk. Ez tehát annyit jelent, hogy a város terhei 340 millió forinttal csökkentek. (és esetleg 250 millió forinttal tovább csökkenhetnek) Mivel az ingatlan-és telekadóból 400 millió forint körüli összeg várható, a két szám  összevetéséből egyértelműen következik, hogy ezek a sok magánszemélyt illetve vállalkozást igen súlyosan érintő adók megszüntetendők. Erről önálló képviselői indítvány nyújtottam be, amiről a következő közgyűlésen kell majd szavaznia képviselőknek

A téma húsba vágó. (Persze a Húsipar egykori hűtőkocsiját nem ezért tettem ide, hanem Szekszárd pusztuló gazdaságának jelképeként) Kormánypárti képviselőként volt több döntés, amire nem vagyok büszke. Számomra azonban a legkellemetlenebb ilyen eset a telek -és ingatlanadóval történt.

Egy alkalommal egy helyi vállalkozás hű alkalmazottját, egy őrző-védő kutyát oltottam be. Csodálkoztam, hogy a korábban mindig nyüzsgő telephelyen milyen gyér a forgalom. A tulajdonos el is mondta rögtön, hogy a válság után az addigi 40 helyett feleannyi alkalmazottat tud már csak fizetni. "- És Doktor Úr, erre kaptam a várostól még évi 3,5 millió forintnyi telekadót. Amikor azt ígérték, hogy segítik majd a vállalkozásokat, nem egészen erre számítottam..." mondta őszintén rosszkedvűen a tulajdonos...

Ezek a mondatok csengtek a fülembe a helyi adókról szóló beszámoló alatt. A politikusok kedvenc hiedelmével ellentétben ugyanis a vállalkozások segítésének nem a támogatások adása a jó módja, hanem az elvonások csökkentése. Az adók csökkentése mindenkinek jó. Viszont  láttuk: támogatáshoz sajnos leginkább kapcsolatok alapján lehet jutni. Szekszárdon nyolc év alatt egyetlen ilyen "vállalkozásélénkítő" akció volt: Süveges Árpád (a polgármester úr üzlettársa) cégcsoportja kapott 200 millió forint, egy másik kisvállalkozás pedig 50 millió forint óvadékot a városi tulajdonú Vízmű Kft-től, amit aztán nem fizettek vissza. Ez a 250 millió forint kb tíz hónapnyi  ingatlanadó összegének felel meg... 

A képviselői indítványról csak a következő közgyűlésen lesz szavazás, azonban az adókról szóló beszámoló kapcsán most is szó volt róla. A kormányzó oldalról egyedül Kővári László, a Gazdasági Bizottság elnöke reagált rá. Vélhetően az adók megszüntetése ellen érvelt akkor, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei költségvetésben 500 millió forinttal több szerepel a városüzemeltetés sor alatt, azaz ennyivel több jut pl. útfelújításokra. Ez kétségtelen igaz, azonban tudni kell két dolgot. Az egyik az, hogy az elmúlt év végén, hasonlóan sebtében összehívott közgyűlésen döntöttek arról, hogy az adósságoktól éppen megszabadított város 600 millió új hitelt vesz fel, kifejezetten  út-és járdafelújításra. Az őszi választás előtt nyilván fel kell mutatni valamit,néhány járdát és utat, de ez az adók nélkül is menne, az új hitelből. A másik fontos tudnivaló, hogy az útfelújításokat végző céget is egyetlen ajánlat közül "választottuk". (csakúgy, mint 20 közbeszerzésből 9 esetben a nyertest) Az ajánlat megítélésem szerint kirívóan magas összegeket is tartalmaz, mivel azonban a Polgármesteri Hivatal rendkívül megnehezíti számomra ennek ellenőrzését (az ajánlatba belenézhetek, de másolatot nem, csak jegyzeteket készíthetek) ennek ellenőrzése több időt vesz igénybe. (De igyekszem majd megtenni)

Más ellenérv egyelőre nem hangzott el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy szerintem vannak ilyenek. Ennek felsorolása azonban a kormányoldal feladata, ugyanis az állam intézkedésit, megszorításait, trükkjeit érintik, melyek csökkenthetik városunk bevételeit. Ezek ellen az intézkedések ellen azonban a kormányoldal képviselői tehetnének, de ha nem tesznek, nekik kell ezzel "dicsekedni". (Ezt sajnos a választások előtt elfelejtették)  Ezekről az ellenérvekről a következő közgyűlés után fogok írni, ha ők nem teszik meg és ennek ellenére nem szavazzák meg az adók megszüntetését.

dr. Hadházy Ákos

Elkezdem hát, mert sajnos történtek érdekes dolgok a héten a szekszárdi Közgyűlésben. Bár tudom, hogy nehéz érdekesnek nevezni azt, ami csak annyinak látszik, hogy  ülünk egy teremben, gombokat nyomogatunk, és néha érvelni próbálunk , néha pedig nyilvánvaló hazugságokat hallgatunk. Mindig csodálkoztam, hogy -amíg volt- a tévéközvetítéseket egész sokan nézték. Pedig ezek a döntések valóban a bőrünkre mennek.

A héten úgynevezett rendkívüli közgyűlést tartottunk. Ez az izgalmas név ellenére csak annyit jelent, hogy a rendkívüli közgyűlés nem olyan kellemetlen a kormányoldalnak, mint a "rendes". A rendkívüli közgyűlésen ugyanis nem interpellálhatnak, nem kérdezhetnek az ellenzéki képviselők, a napirenden csak a polgármester által kiküldött napirendek szerepelhetnek. Valami nagyon sürgős dologra utalhat a meghívó dátuma: április 7.-én kaptuk az sms-t, hogy szűk két nap múlva közgyűlés...

Természetesen előtte ellenzéki képviselővel senki nem egyeztet időpontot, nem kérdi senki, ráérünk-e vagy sem. Nagyobb cinizmus, hogy a témák között milliárdos nagyságú öntések is vannak , pl másfél milliárd forintnyi új hitel felvétele... Mivel hétfő délután válik elérhetővé számunkra az anyag, szerda reggelig kb. egy napunk van a vélemény kialakítására. 

Két napirendi pontot emelnék ki, ma az elsőről írok, a mutyi illatáról. ( A második téma az adóbevételekről szóló beszámoló volt, erről legközelebb adok tájékoztatást) Ennek tárgya a város Közbeszerzési terve. Ebben soroljuk fel, hogy milyen nagyobb beruházásokat, szolgáltatások megrendelését tervezi az évre a város. Számomra  ezek közül több problémás, most csak kettőt említenék:

-ismét kiírjuk a közbeszerzést a fűnyírásra. Miközben nap mint nap látjuk a közmunkások hadát masírozni valahová a városban, ismét évi 70-80 millió forintért fogjuk évente maximum nyolcszor vágatni a füvet a városban egy magáncéggel. A nyertes feltehetően ismét a budapesti Lián Kft lesz, a kiírás feltételei szerint csak olyasvalaki indulhat, aki referenciamunkaként legalább kétszer akkora területen nyír füvet, mint a szekszárdi terület. Sok környező városban megoldják ezt maguk régóta, a közmunka program pedig további lehetőségeket teremtene. Valamiért viszont nem élünk vele... 

- nehezen érthető szándék a város által fenntartott oktatási intézmények közétkeztetésének kiszervezése, koncesszióba adása. Ennek a dolgozatnak nem témája a gyerekek ebédjének a színvonala, ha igény van rá, részletesen is leírom, hogy szerintem miért olyan, amilyen. Azonban arra biztosan sokan emlékeznek , hogy néhány éve a város diadaljelentések között visszavette az addig magánvállalkozók által végzett közétkeztetést, majd közpénzből 550 millió forintért két ultramodern konyhát létesített. A pénz szinte teljes egésze hitelből származott. A Diákétkeztetési Kft. sokáig pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ennek oka a hiteleken kívül az volt, hogy a szülőktől beszedett pénzt a törvény szerint csak a nyersanyagra költheti a vállalat, az összes többi költséget (gáz, villany, bérek, stb) a városnak kell kifizetnie a cég felé. A város viszont nem nagyon igyekezett rendezni az általa megrendelt szolgáltatás "rezsijét"és a káefté az előbb említett hiteleket is "nyögte".

Miután azonban megemeltük a neki járó rezsiköltséget, a cég immár nyereségessé lett. Időközben a vállalat a rövidlejáratú hiteleit ki is fizette, a hosszú lejáratúaktól pedig úgy szabadult meg, hogy a város magára vállalta azokat (annak reményében, hogy majd ezeket is átadhatja az államnak)  Így már egy jó kondícióban levő, nyereséges, hitelek nélküli vállalkozásról van szó. Most pedig mégis ki akarjuk szervezni az iskolai étkeztetést, azokra a nehézségekre hivatkozva, amit pont a város okozott és amik már nincsenek meg...

Annyit kell még tudni, hogy a polgármester kb. két éve megrendelte a cég átvilágítását. Ennek elfogulatlansága viszont kérdéses, mivel egy Hungast nevű cég végeztette. Ennek a cégnek nagyon közeli fideszes kapcsolatai vannak. (A cégről részletesen olvashat a http://hvg.hu/itthon/20120712_hungast_banki_erik  oldalon) . A vizsgálat "természetesen" menthetetlennek tartotta a céget és a szolgáltatás kiszervezését javasolta

Egy kispolitikusnak nagy kihívás az, hogy egyszerre kerülje el a demagógiát és a terjengős, homályos megfogalmazásokat is. Mégis leegyszerűsítve azt lehet az ügyről írni: először közpénzen 550 millió forintért létrehoztunk egy céget, ez a cégünk saját hibánkból nehéz helyzetbe kerül, majd ezt a vállalkozást rendbe tesszük (adósságát átvállaljuk, szolgáltatás ellenértékét megemeljük) és ezután a szolgáltatást valakinek elszervezzük, a korábbi nehéz helyzetre hivatkozva.

Javasoltam a tárgy levételét a közbeszerzési terv listájáról, ezt a kormánypárti képviselők többsége (de nem mindenki!) elutasította.

Ennek ellenére mindent meg fogok tenni a kiszervezési folyamat folytatása ellen, a nyilvánosság és a jog eszközeit felhasználva.

(A másik közgyűlési témáról, a városi adóbevételek alakulásáról "lapunk" következő számában írok)

dr. Hadházy Ákos

Eddig bírtam...Kicsit bosszantott, de megértettem, hogy kb. egy éve egyetlen egy interpellációmat, felszólalásomat, indítványomat nem hozta le  Szekszárd Megyei Jogú Város közpénzből fenntartott lapja. Megértettem, mert a cenzúra az cenzúra, ugye. Kicsit elszomorított, de inkább nevettem azon, hogy amikor Édesapám nevét leírták egy cikk beharangozójában, a polgármester behívta és azonnal elbocsátotta az akkori megbízott főszerkesztőt. Mérges voltam, mert a demokrácia nyílt leköpése, hogy a választás előtt sem a Schiffer Andrással tartott sajtótájékoztatómról, sem a Róna professzorral tartott, szerintem nagyon tartalmas lakossági fórumomról nem tudósított, pedig mindkettőn jelen volt az újságírójuk. Azért ezen is mosolyogtam kicsit, mert kicsit mindig nevetséges, amikor a hatalom fél...Fél, ezért tagadták meg a politikai hirdetések közzétételét is. Az viszont felháborított, amikor két hete először nem közölték le a minden évben szokásos, az összevezetett eboltások időpontjait és helyszíneit, valamint az oltást végző kollégák nevét tartalmazó közérdekű hirdetés megjelenését, mert a nevek között az enyém is feltűnt volna...Majd rá egy hét múlva, nevek nélkül, az utolsó előtti oldalra eldugva, rossz dátumokkal (!) jelentették meg.

Ekkor gondoltam úgy, hogy elindítom a Szekszárdi Vasárnap internetes "tükörképét", a Szekszárdi Hétköznapot. Előre elnézést kérek, hogy nem lesznek itt lelkes hangvételű beszámolók arról, hogy a polgármester éppen mit tekintett meg, vagy milyen útmutatást adott. Arra ott van a "testvérlap". Leginkább a közgyűlésekről szeretnék tudósítani, főleg arról, amit a Vasárnap elhallgatott.

Néhány napja a Fidesz kapott egy felhatalmazást a választóktól. Kíváncsian és éberen fogom figyelni, hogy ebből a 600 ezer szavazattal csökkent nyerésből milyen következtetést vonnak le a városi fideszes képviselő kollégák. Ha azt a -helyes- konzekvenciát látják, hogy ez a győzelem semmi másra nem adott felhatalmazást, mint a rezsicsökkentésre és a családsegítő intézkedésekre (hiszen csak ezeket ígérték) akkor nem sok témája lesz ennek a blognak. Ha azonban arra következtetnek, hogy a választók azért szavaztak rájuk, mert továbbra is szeretnék, hogy a polgármester és a képviselők egyéni érdekeiket a közérdek elé helyezzék, akkor sok közgyűlésről kell majd beszámolni